Gyakran ismételt kérdések
Először is el kell dönteni, hogy a fogyasztó mire szeretné használni azt a klímát, csak hűtésre vagy fűtésre? Következő sarkalatos pont, hogy mono vagy split klímát részesíti előnyben. Más szempontokat kell figyelembe venni egy építés alatt álló ingatlannál és mást egy meglévő, használatban lévő ingatlan esetében is. Van akinek nagyon fontos az eszköz dizájnja, van akinek a legfontosabb szempont hogy halk legyen, ez mind az egyéni igények szerint változhat. Illetve hogy hova szeretnénk, tetőtér földszint vagy csak a nappaliba… Ezeket a szempontokat mindenkinek saját magának kell eldöntenie.
Hőszivattyú esetében meg kell nézni, hogy az épület milyen fűtési rendszerre csatlakozik, legoptimálisabb rendszer a felületfűtés, itt biztosítja a legjobb hatásfokot.
Egy meglévő radiátoros rendszerre is rá lehet kötni, de ott már sok buktató lehet - milyen típus radiátor van felszerelve alumínium lap radiátor, vagy a nagyon régi öntött vas radiátor, ez utóbbi nem jól adja át a hőfokot – ugyanis a hőszivattyú folyamatos 40 fok körüli értéket tart, itt akkor további szempontokat kell figyelni épület jellege, szigetelése, egyéni hőérzet.
Abban az esetben, ha egy ingatlan rendelkezik gépészeti tervvel, ott meghatározzák a légmennyiségeket és könnyen ki lehet következtetni, hogy mekkora teljesítményű klímára, hőszivattyúra van szükség. Egy használatban lévő épület esetében, több szempontot is meg kell vizsgálni Pl az adott ingatlan el van e látva szigeteléssel? A megrendelőnek milyen hőigényei vannak ( itt inkább a téli időszaknál a fűtés tervezésnél fontos kérdés), míg van aki 20 fokban jól érzi magát, van akinek ez kevés.
Következő sarkalatos pont a márka, vannak, akik ragaszkodnak egy adott márkához. Teljesen mindegy, hogy milyen márkát választ nagyon fontos megvizsgálni a szerviz hálózatot, gond esetén (garancia idő lejárta után) hova tud fordulni segítségért. Hallgasson meg véleményeket az adott termékről
Mindig azt tanácsoljuk, hogy kérjenek helyszíni segítséget, mert míg egy átlag felhasználó a elrendezést nézi, addig a szakember az esetleges buktatókat - megreked a hideg egy adott ponton, onnan nem hűti le a légteret. Segít megtalálni az legoptimálisabb helyet. A helyszíni felmérés abból a szempontból is jó döntés, mert akkor egy kötetlenebb beszélgetés keretében fel tudja tenni az ügyfél a kérdéseit, félelmeit. A helyszínen látható hogy mekkora csövezésre, vésésre lesz szükség, védve itt a felhasználót hogy a munka végeztével többet kelljen kiszámlázni, mint amit „telefonon egyeztettünk, mert csak úgy volt hogy átüti a falat és fenn a klíma”
Klíma, hőszivattyú telepítése, szerelése szigorú szabályokhoz kötött. Rendelkezni kell a megfelelő képesítéssel és rendelkeznie kell a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál élő regisztrációval, illetve hozzá tartozó zöldkártyával.
Split klíma a leggyakoribb választás, mert egyszerűen gyorsan telepíthető, egy kültéri egy beltéri.
Multi klímát akkor érdemes telepíteni, ha egy kültérihez több beltéri egységet szeretnénk csatlakoztatni. Hátránya, hogy ez drágább, de a homlokzaton csak egy gép látható.
Igen, de nagyon fontos a megfelelő méret választás.
Ezt az adott város önkormányzatától kell megkérdezni, hogy az adott településre milyen jogszabályok érvényesek, érdemes előre megkérdezni, mert volt már olyan esetünk, hogy azért kellett áttenni egy kültéri egységet mert maga a gép és a hozzá tartozó vízelvezetés nem nézhetett utcára…
Bárhova, telepítettünk már hétvégi házban, gyárcsarnokban, magánházban és medence fűtésre is.
Első körben meg kell határozni, hogy mekkora az épület hőigénye, ezt hasra ütés szerűen nem tanácsos megmondani, mert jelentős többletköltséget von maga után a felmerülő problémák orvosolása, illetve azt fogja mondani a megrendelő, hogy semmivel sem jobb a hőszivattyú mint bármely más fűtési lehetőség. Ha alul saccoljuk, akkor nem fogja kifűteni az ingatlant, ha pedig túl méretezzük akkor pedig hol bekapcsol, hol kikapcsol a rendszer ami többletfogyasztást fog eredményezni. Ezért mi mindig azt tanácsoljuk, hogy készíttessenek egy gépésztervet, ami pontosan leírja az adott ingatlan hőigényét, figyelve az egyéni igényekre is
Igen, legoptimálisabb a felületfűtés, mert akkor adja le a lejobb hatásfokát. Régebbi rendszerekre is rá lehet kötni, viszont akkor számolni kell a jelentős többletköltségekkel, pl a gépészethez szükséges plusz anyagok és eszközök, ( puffer tartály, iszapleválasztók, esetleges radiátor csere, egyebek)
A hőszivattyú hatásfokát a COP érték határozza meg: megmutatja, hogy a befektetett villamos teljesítményhez képest mennyivel nagyobb hőteljesítmény érhető el. Röviden: ez a szám azt mutatja meg, hogy 1 kW villamos teljesítménnyel hány kW hőteljesítményt tud előállítani az adott hőszivattyú.
A hőszivattyú esetében -5 fok amit javasolnak, hogy addig probléma nélkül működik. Magyarországra nem jellemző az extrém hidegek, télen is a 0 és -7 fok között mozog az átlag hőmérséklet.